|
A visszatérés eleme, ennek relativitása, a mindig magába visszatérő automatikus körforgás, mely globális és individuális szinten is meghatároz bennünket. A ciklusban áramló zenei és vizuális tartalom, valamint a mozgás érzelmi dramaturgia alapján a szeretni, utálni, gondolkodni, harcolni vágyó “én” időszakos “kívülállását” és különböző állapotokba való “visszatérését” szimbolizálja.
Tánc: Princhaus Bianca, Frajsták Norbert
Zene: Takács Péter, Ciocan Flaviu
Film: Pamuki Krisztián, Fröhlich Henrik
Koncepció: Zsótér Vivien, Szolga Hajnal |